Lala tündérkirályfi nemhiába a csodafügefa ajándéka ő mindig mást akar csinálni, mint ami egy tündérhez illik. Nyughatatlan, kíváncsi, szeret hegyet mászni, kopoltyú nélkül úszni, sőt a szabályokat megszegve még Tündér-föld határán is túlmerészkedik. Különös viselkedésével egyre több gondot okoz Írisz királynőnek és a sokat tapasztalt főtündéreknek, s amikor egy napon emberekkel találkozik, akaratlanul is olyan bonyodalmakat indít el, amelyek egész Tündérország békéjét felkavarják.
Nagy várakozásokkal tekintettem erre a könyvre, mert gyönyörű és öröm kézben tartani. A rajzok szintén gyönyörűek benne, a lányom mindig előrelapozott és mesélte előre, hogy mi fog történni – mert a rajzokból sokmindent kitalált.
Mindezek ellenére lassan haladtunk vele, a könyv középső egyharmadában annyira érdektelenné vált számára a mese, hogy sokszor azt kérte, ne olvassak belőle. Persze lehet, hogy ez nem a könyv “érdeme”, hanem egyszerűen más jobban érdekelte.
Számomra kicsit furcsa világ ez a Tündérország. Először is a népesedési gondok merültek fel bennem: ugyanis ha mindenki halhatatlan, de gyerekek azért születnek, akkor előbb utóbb túlnépesedik. Persze időnként valószínűleg száműznek valakit a Tűzgagóhoz vagy önként is távozhat, miután megfürdött a Végevan tavában, de mindenesetre előbb-utóbb gondjaik lesznek.
Másodszor miért kell
Aztán megjelent még az atomsebességgel szó is, aminek igazán nem láttam értelmét, mert ugye mindenkinek van szárnya, van az a szállítószalagszerű ösvény is és egyébként is hová rohannak? Örökké élnek.
Persze ez egy mese és nem kell a kákán is a csomót keresni. Ez egy mese és szép mese és jó mese, megdobogtatja az ember szívét (bú-tupp).
Amint kiderült, hogy
A boldog befejezés ellenére a lányom kicsit szomorú volt, amikor Írisznek le kellett mondania a koronáról és nem érezte át a nagy örömöt, ezért egy kicsit megbeszéltük, hogy tényleg hibát követett el, amikor a többieket becsapta, persze mindenki megbocsájtott neki, de azért az illem ezt kívánja. Emellett sokkal boldogabbak is lesznek így, mert több időt tölthetnek együtt.
Még egyszer, nagyon szép és jó mese – csak talán egy kicsit idő előtt olvastuk el.
(A kötet gyönyörű rajzait Szegedi Katalin készítette)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Verocska · http://www.szabomagda.mindenkilapja.hu 2008.08.13. 10:57:53