Olvasónapló

Fedezd fel Tündérország titokzatos világát, kukkants be a tündérkirálynő csodálatos kastélyába, és tudj meg mindent a híres tündérekről: Csingilingről, a Kék Tündérről vagy éppen a Csipkerózsikát elátkozó gonosz tündérről. Megtudhatod, hogy a csillogó pókfonál ruha a legújabb őrület a tündérdivat világában, és tájékozódhatsz a tündérek segédeszközeiről, például a varázspálcákról és a tündérporról.

(kép és fülszöveg libri.hu)

Azt hiszem a sárkányokkal indultak nálunk az ilyen lapozgatós, kihajtós/kihúzós még egy titkot elárulós könyvek, amelyek az olvasás élménye mellé egy kis extrát nyújtanak a gyerekeknek 1.5V-os elem igénye nélkül.

(Nem tudom, hogy csak engem idegesítenek-e a könyvesboltokban fellelhető torzan csipogó/zenélő netalántán angolul megszólaló könyvnek álcázott játékok. Valószínűleg akinek nincs gyermeke még sosem futott bele ezekbe, de majd eljön még az ő idejük is... Szóval ez a könyv azoktól sokkal jobb.)

Szóval ez a könyv "Egy varázslatos világ csodálatos kalauza". És tényleg az. A rajzok nagyon szépek és színesek, olykor meg is tapinthatóak. Elmeséli a tündérek történeteit, a fajokat, a teendőket ha találkozunk eggyel. Kiket kerüljünk és mit tegyünk ha mégsem sikerül.

A végén vizsgát is lehet tenni és azt elárulhatom, hogy egy gyerek sokkal több tényre emlékszik a könyvből, mint én. A vizsga után kap egy fényképes oklevelet és egy szárnyat (amit sajnos nem lehet felcsatolni - talán egy vállpánt még elfért volna rajta...)

Azonban ami egy felnőttet zavarhat az engem zavart is a könyvben: túl sok féle betűtípust vagy azoknak különböző méreteit/változatait használják az oldalakon. Kicsit olyan, mint amikor egy kezdő először használja a Word-öt plakátkészítésre... Emelett a mondatok időnként sántítanak egy kicsit, az elírások pedig idegesítőek. Ha az Egmont kiadó elküldi nekem következő könyvét, akkor ingyé lektorálom nekik.