Olvasónapló

Könyvek, amiket olvastam és szívesen ajánlok - vagy nem ajánlok - másoknak is. Nem irodalmi elemzés, inkább csak egy emlékeztető magamnak, hogy melyik könyv hogyan került hozzám, mit gondoltam róla...

Most Másoknál

Olvasnivalók

Könyvespolcomról

Ezeket olvashatod

2008.08.18. 21:02 spg

G. Szabó Judit: Hárman a szekrény tetején

Az igazság az, hogy eleinte csak egy lány ül a szekrény tetején, s úgy érzi magát odafönt, mint várkisasszony a kacsalábon forgó várban. Persze, ha az embernek van egy húga, akkor csöndes magányát néha elkerülhetetlenül fel kell áldoznia a nemkívánatos társaság kedvéért. De mi történik akkor, ha egy szép napon a rég nem látott nővérke is betoppan? Elfér vajon három lány is a szekrény tetején? G. Szabó Judit ellenállhatatlan humorú regénye egy eseménydús vakáció krónikája. A szórakoztató könyvet Várnai György szellemes illusztrációi egészítik ki.

(kép és fülszöveg antikvarium.hu)

A könyv címe és a borító képe három gyerekszereplőt ígér, ehhez képest inkább négyről szól a könyv, de belőlük csak kettő látható a képen.

Szóval hogy is van ez? Van két kislány, akik anyukájukkal együtt élnek. A kislányoknak - főleg a nagyobbnak - van egy kis hiányérzete néha, mintha valaki nem lenne ott, aki régebben ott szokott.

Ez a valaki aztán testet ölt egy testvér formályában, aki az apukával ment a válás után, de most visszatér. Kicsit pufi is, furcsa is ezért utáljuk. El is mennek nyaralni nélküle. Szegény lány az utolsó fejezetig nem is kerül vissza a történetbe, szóval ezért furcsa a könyv címe.

A nyaralás története, ami az egész köny kb. 2/3-át teszi ki viszont szórakoztató. Minden napra újabb és újabb játékot eszelnek ki a lányok a szintén ott lévő unokatestvérük és a szomszéd gyerek társaságában. Ezeket a nagynéni nagy szelídséggel tűri, néha úgy tűnik még bátorítja is.

Ezek a kalandok tényleg érdekesek voltak, még szerencse, hogy nálunk otthon az ajtók nyitásiránya nem engedi meg a szellemes játékot, amikor is cérnával megoldják, hogy az egyik ajtó kinyílására kinyíljon egy másik is...

A legjobb kaland talán a Peggy kutya kalandja: szegényt régen elkezdték kutyaiskolába járatni, de még az elején abbahagyta. Így csak annyit tanult meg, hogy ha egy széket lát, akkor át kell ugrani rajta, megfordulni, majd újra átugrani, majd megfordulni... A lényeg, hogy az abbahagyást már nem tanulta meg. A "gonosz" szomszéd nénit ezért leültetik az udvar közepére egy székre, majd szabadon engedik a kutyát aki teljesíti, amit tanult.

Hát ilyen kalandjaik vannak.

A nyár végén, a nyaralásból hazatérve jön vissza a képbe újra a visszatért testvér és egy pofonnal belopja a két lány szívébe magát. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak. Legalábbis gondolom.

A lányomat valószínűleg nem, de engem zavartak a folytonos nevelő hangú kiszólások a könyvből, pl:

  • ne dobáljuk a vonatot
  • hogyan kell varrni
  • hogyan kell mosni
  • csendben kell lenni, hogy apa pihenni tudjon
  • öregeket tisztelni kell
  • cukros bácsikkal vigyázni kell

Emellett nem tudom mennyire az akkori rendszer miatt, de én még osztályharcot is találtam a könyvben: a "gonosz" néni, akiben állítólag valami kék vér is csörgedezett folyton lesofőrözi a szomszédait...

Kávé érték: (4/5)
nemlátni: (0/5)

Szólj hozzá!

Címkék: könyv mese magyarország antikvárium g szabó judit


A bejegyzés trackback címe:

https://olvasonaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr64570898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.