Sikerekben gazdag pályája csúcsán Remarque megírta a második világháború körképét éppúgy, mint korábban az első világháborúét, a Nyugaton a helyzet változatlan-ban. A Szerelem és halál órája egy fiatal német katonáról szól, aki háromhetes szabadságra visszatérhet az összeomlóban lévő keleti front poklából. A hátországban azonban még szörnyűbb pokol, még iszonyatosabb élmények várnak rá, az emberek és a tárgyak fizikai pusztulásának látványa és az életben maradt lakosság lassú morális leépülsének légköre. A félelemmel és rettegéssel együtt növekszik a fasiszta terror nyomása, s a szabadságos katona hiába próbál a szerelembe menekülni, a félelem a boldogságát is megmérgezi. S ahogy Németország összeomlását látja, úgy ébred fel benne a lelkiismeret és a felelősségérzet is, hiszen ő maga is részese volt az egész világ haragját és megvetését kihívó gazságnak. Ernst Graeber szerelmének és halálának tragikus története színes, izgalmas, lebilincselő olvasmány, de ennél több is: komor mementó az újabb nemzedékeknek.
(kép és fülszöveg antikvarium.hu)
Hősünk a háború borzalmai között arról álmodozik a fronton, hogy hazatér egy rövid szabadságra, kipiheni a fáradalmakat és feltöltődik a továbbiakra. Persze ez így túl szép lenne.
Hazaindulás előtt parancsba kapják, hogy a frontról, visszavonulásról és a veszteségekről senki sem beszélhet otthon. Mindenkit megmosnak szagos szappannal, kapnak egy batyura való ajándékot és mehetnek. A várakozásokkal teli hazaút során furcsa dolgok történnek ("-Aki Kölnbe menne válasszon másik várost, mert oda most nem lehet." "-Miért?" "-Mert ez a parancs.") Hősünk örül, hogy nem Kölnbe megy.
Hazatérve szülei házának csak a romjait találja. Hivatalos információja senkinek sincs róluk, így egyedül kezd keresésükbe. Eközben érlelődik meg benne a már a fronton felmerült gondolat, hogy ennek a háborúnak nincs értelme, ez már egy elveszett háború, azonban ezt a vezetők sosem fogják elismerni és emiatt rengeteg embernek kell még meghalnia. Valójában erről a gondolatról szól ez a könyv.
A gondolat érlelődése közben azonban sok kalandon kell átesni. Találkozunk a kor tipikus szereplőivel:
- a hátországi bombázásokért a puhány frontvonalbeli katonákat hibáztató lakóval
- a tejben-vajban fürdő párttag - régi iskolatárssal
- bujdosó zsidóval
- besúgó lakótárssal
- jólelkű oberstrumbahnführerrel (talán nem annyira tipikus...)
- régi - sérült - katonatársakkal
- kicsinyeskedő - hátországbeli - őrmesterrel
És még sok színes emberrel, akik mind hozzáadnak valamit a történethez - ami a sok kalandozás után egy szerelmi történet lesz. Házassággal. De többet nem mondhatok.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.