Olvasónapló

Az elmúlt két hónap átmeneti időszaka után ez a blog itt bezár, de csak azért, hogy új formában a régi (és sok új) tartalommal feléledjen a www.olvasonaplo.hu címen.

Ha netalántán valaki az RSS csatornára is fel van íratkozva, akkor kérem, hogy ő is álljon át az új csatornára: http://www.olvasonaplo.hu/feed/

 Szóval ha készen állsz kattints és gyere velem.

Valaki valahol azt állította, hogy ez egy izgalmasan felépített nyomozós köny. Hát...

Van 12 barátnő, akik közé bekeveredett egy Lajos. A 12 nő szinte mindegyikének volt szerelmi dolga ezzel a Lajossal. Volt, aki csak szerette volna úgy szeretni, de a többség el is jutott vele vízszintesbe.

Gyanítom, hogy mindezek az események a korábbi, Café-X című könyvben történtek, vagy legalábbis ott kezdődtek.

Ebben a könyvben Lajos már csak az emlékek formájában kerül képbe. Emlékei pedig mind a 12 szereplőnek vannak. A társaság igen grafomán lehetett, mert a legtöbb ember írásban rögzített ezeket az emlékeket naplók, könyvek, levelek, emailek novellák formájában. Azonban nem elég, hogy rögzítették, de meg is őrizték őket.

Ez azért fontos, mert felmerült a gyanú, hogy a Lajos már nem él és valaki a 12 tyúkból tette el láb alól. És a sok szerelem miatt mindenkinek lehet rá oka. Az önjelölt detektív minden szereplőnek szentel egy fejezetet, összegzi amit megtudott, felállítja az elméletet, majd minden másképpen alakul, de egyáltalán nem izgalmasan.

A vége nagyon béna. Valami ilyesmi:

-Szerintem ő a gyilkos.

-Nem, én vagyok.

-Ja, akkor jó.

Szerintem túl sok volt a 12 szál, nagyon nehezen kapcsolódtak össze és lett belőle kerek történet. Vagy talán nem is lett. Legalábbis nálam nem. Talán Watsonnál.

Még szerencse, hogy csak antikváriumi árat fizettem érte. Nem kell valakinek?

Csudálatos Mary visszatért és a tetszési index alapján ez még nem az utolsó felvonás az esti mesék színpadán.

Modora semmit sem változott. A gyerekekre továbbra is ráförmed és folyamatosan parancsolgat. Persze nevelőnő, szóval a parancsolgatással még nincs is gond.

Mindenesetre a gyerekek még mindig szeretik őt és a rideg külső ellenére ő is szereti a gyerekeket. Folyamatosan próbálom megfejteni, hogy mitől van ez és azt hiszem a megfejtés a cinkosság. (Közben megjelenik a Banks papa nevelőnője is egy epizódban, na hozzá képest Mary Poppins egy kedvesnővér...)

Mary olyan dolgokat tud, amelyek a gyerekeknek csak a mesékben léteznek - így őáltala egy kicsit közelebb kerülnek a mesék világához. Persze ezt a tudást ő sohasem ismeri be, a gyerekekben is rendszeresen felébred a kétely, hogy ez tényleg megtörtént vagy csak "együtt" álmodták a fantasztikus történetet. De aztán mindig van egy kis árulkodó jel, ami megerősíti a titkos szövetségüket.

A szereplők továbbra is nagyon színesek és változatosak, a jelszó lehetne talán, hogy mindenkiből lehet mesehős. Mary múltja továbbra is homályos, talán annyival tudunk most többet, hogy igen magas és előkelő körökben forog és szinte mindent ő csinál a világban. Folyt.köv.

"E könyvvel az olvasó gyakorlatilag egyszemélyes művet tart a kezében. A szerző maga egészítette ki szövegét a saját kivitelezésű vonalrajzú illusztrációkkal oly módon, hogy a hatalmas anyag számára maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló helyet. Az eredmény: nagy sikerű mű, amelyek csonkítás nélküli visszaadását csak egy tükörkiadás biztosíthatta. Ez azonban elkerülhetetlenné tett bizonyos kompromisszumokat."

Valamikor karácsony előtt láttam meg ezt a könyvet a könyvesboltban és hirtelen nosztalgia fogott el az építészettörténet órák iránt. (Na akkor biztosan nem gondoltam arra, hogy ilyesmi meg fog történni).

Aztán a little Jesus úgy gondolta, hogy ezzel le is tudja az ajándékozást és becsempészte a fa alá.