Olvasónapló

Könyvek, amiket olvastam és szívesen ajánlok - vagy nem ajánlok - másoknak is. Nem irodalmi elemzés, inkább csak egy emlékeztető magamnak, hogy melyik könyv hogyan került hozzám, mit gondoltam róla...

Most Másoknál

Olvasnivalók

Könyvespolcomról

Ezeket olvashatod

2007.11.22. 16:49 spg

Murakami Haruki: Szputnyik, szívecském!

Murakami Haruki a világ egyik legnépszerűbb kortárs szerzője, a misztikus realizmus kiváló képviselője. Harminchat nyelven kiadott könyvei több millió példányban keltek el. A Magyarországon mindeddig ismeretlen világklasszis író egyedülálló tehetséggel alakítja hátborzongató elbeszéléssé a lélek rezdüléseit. Regényeiben a valóság és az álomszerűség izgalmas összefonódása olyan felejthetetlen történetekké kovácsolódik, amely méltán emeli Murakamit a legnagyobbak közé. A Szputnyik, szívecském keserédes történet, mely a szerelem hatalmáról és fájdalmáról szól. A regény főhőse "K", aki beleszeret diáktársnőjébe, de ahogy az gyakran megesik, a lány szíve másért dobog ... A krimibe oltott szerelmi történet az emberi vágyakról szóló, mély eszmefuttatásként bontakozik ki az olvasó elott. Stílusa utánozhatatlan, "murakamis", egyrészt végtelenül könnyed, másrészt sejtelmes, izgalmas.

Végtelen optimizmusom vett rá, hogy egy újabb Haruki könyvet olvassak el. Talán egy kicsit közrejátszott a borítón lévő néni és az a tudat, hogy a könyvespolcon jobban mutat majd a két könyv egymás mellett.

Nagyon bíztam benne, hogy ez a könyv be lesz fejezve és nem lesz hiányérzetem, amikor becsukom.

Aranyosan indult, olvasmányos volt, szurkoltam a szereplőknek mindaddig, amíg el nem jutottak Görögországba és el nem olvastam a két, Szumire által hátrahagyott dokumentumot. Itt egy komoly törés történt a történetben.

A szereplők elkezdtek szétszéledni, belenyugodni az eseményekbe, mással foglalkozni. Nem egészen értem miért kellett belekeverni a szerető gyermekét és a bolti lopást, valamint miért jelent meg Miu ismét egy pillanatra...

Az utlolsó 10 oldalon kifejezetten idegesített az érzés, hogy milyen sok megválaszolatlan dolog van - ezzel ellentétben milyen kevés oldal. Amikor csak egy oldal volt hátra már a falra tudtam volna mászni.

Az utolsó oldalon volt egy feloldás, azonban nem volt teljes, meghagyta azt a lehetőséget, hogy a főszereplő (K) csak képzelte az egészet...

Miért volt véres a keze ?? Hol volt a lány?? Hogy került vissza ??

Azt hiszem egy másik író jól megélne abból, hogy a Murakami könyveiben elvarratlan szálakat szépen elvarrogatja és betölti a keletkezett űrt...

Kevés pozitívuma közül azonban megemlíteném, hogy rövid Japán múltamra támaszkodva jó volt érteni a városok és városrészek nevét, tudni merre járnak a szereplők.

Kávé érték: (4/5)
nemlátni: (0/5)

3 komment

Címkék: könyv görögország japán leszbikus rhodosz murakami haruki tokió


A bejegyzés trackback címe:

https://olvasonaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr71238374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

greggrant 2007.11.23. 09:18:51

Teljes is ez a könyv, meg nem is. Ha régivégésú módon akarsz olvasni, akkor ne feltétlenül a mágikus/misztikus realizmus legyen középpontban. Murakami Haruki könyve leginkább olyan, mint a Lost c. sorozat: van is vége meg nem is, el is mondja, hogy mi történik, mégis hagy egy csomó lezáratlan kérdést.
A főszereplő belső vívódását viszont érdemes kiemelni, mert az elég részletezetten és körültekintően van tálalva.

spg · http://www.olvasonaplo.hu 2007.11.23. 09:29:35

Biztosan igazad van, de azért a Lost kicsit furcsa párhuzam, ott fontos, hogy a nézőt visszaültessék a következő epizódra is.

spg · http://www.olvasonaplo.hu 2007.11.23. 11:59:19

Persze bocs az udvariatlanságomért: Köszönöm, hogy benéztél.
süti beállítások módosítása