Nem hiszem, hogy Rejtő Jenő könyveiről sokat lehetne még írni. Valószínűleg mindenki olvasta már a történeteit valamilyen formában, talán leginkább mint képregényt.
Ezt a hangoskönyvet Rudolf Péter hangja és mesélési stílusa teszi különösen élvezetessé. (Korábban már meghallgattam egy Rejtő hangoskönyvet az MEK-ről letöltve, de félbe kellett hagynom a monoton géphang miatt. Pedig nem is biztos, hogy gép mesélte.)
Minden megvan ebben a könyvben, ami egy Rejtő könyvben lenni szokott:
- férfinak öltözött leány, aki bármit megtesz a céljaiért
- gazemberek, akik valójában úriemberek
- úriemberek, akik valójában gazemberek
- egzotikus helyszínek
- hatalmas bunyók
- a főszereplő végtelenül előrelátó
- ja persze szerelem, ami titkos
- persze a végén minden jóra fordul
Megjelenik a könyvben Piszkos Fred legendás alakja is, aki később rendszeresen visszatérő figurája lesz a kisregényeknek.
Szintén aranyköpés a "kávéház" ajtajára kifüggesztett felirat
Az úri közönség táncol
Ezek a könyvek engem mindig a Bud Spencer - Terence Hill filmekre emlékeztetnek. Vagy fordítva, de hangulatban nagyon egyeznek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Lobo · http://olvasonaplo.freeblog.hu 2008.05.14. 13:20:23
spg · http://www.olvasonaplo.hu 2008.05.14. 13:24:05
Lobo · http://olvasonaplo.freeblog.hu 2008.05.15. 14:03:54