"A magyar származású, Svájcban élő szerző messziről pillant vissza a hazai történelmi tájra, melynek nyugtalanító díszletei között megdöbbentően cudar körülmények között cseperedik két gyerek? Talán éppen ő és testvére irodalmi másai. A felzaklatóan nyers, ugyanakkor lenyűgözően őszinte történet azt kutatja, vajon csírázhat-e emberség a történelem által végletesen embertelen létformába lökött szereplőkben, akiket elszakít egymástól a magyar forradalom, és csak felnőttként találnak újra egymásra. A közben eltelt évek során groteszk, keserű szerelmek, súlyos megpróbáltatások révén sodródnak sorsuk beteljesedése felé."

Atomic bomberman javasolta ezt a könyvet nekem. Innen is köszönet neki érte. Azt hiszem enélkül sosem került volna a kezembe. Nem túl csalogató borító, furcsa cím, olyan kiadó, akitől talán még senkit sem olvastam.

A könyvesboltban a Battle Royale ellen megynerte a csatát, azt hiszem az első két oldalának köszönhetően: ebbe a két oldalba annyi cselekmény volt sűrítve, hogy alig vártam a hazaértemet, hogy folytathassam az olvasást.

Az első kisregény furcsa szerkezetű, két-három oldalas történetekre van bontva, amelyek nagyon lényegretörően mesélik el a történetet. A szerkezetre maga a történet ad magyarázatot - legalábbis én úgy értettem, hogy maguk a szereplők írják. A történetek nagyon színesek, néha megdöbbentően naturalisták, olykor kicsit brutálisak is. Mivel nem éltem a regény történetének idejében arra gondoltam, hogy ez akár bele is férhetett.

A második kisregény visszavett a lendületből, lelassultak az események, de mindez nem vált kárára - az izgalom megmaradt. Aztán szépen lassan, oldalról oldalra haladva megjelent a kétely a történetben, a kétely az első regény tartalmát illetően. Nem szeretnék semmit lelőni az izgalmakból, ezért inkább nem is megyek jobban bele. Ennek a második regénynek nem egészen értem miért lett "A bizonyíték" a címe. Talán valaki elárulja majd.

A harmadik regény elején aztán kicsit elkeseredtem, mert attól tartottam, hogy ebből az egészből nem fogok érteni egy szót sem a végén, felborult az eddigi szép kis világ majd szépen - egy keljfeljancsihoz hasonlóan - visszaállt a talpára. Minden apró részlet a helyére került, kiderült ki kiscsoda és mikor hol volt mi okból. Klikk - a kép összeállt.

Összeállt, megértettem, szomorkodtam a végén (talán ez nem poén lelövés, ugye senki nem várt feltétel nélküli happy-endet).

Az egész trilógia legfontosabb helyszíne a Kisváros az osztrák-magyar határ mellet (talán Kőszeg?), a regény hátterében pedig jól felismerhetően lezajlik a magyar történelem 1940-1990-es fejezete, vagy fejezetei.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor: Lendületes, megdöbbentő, szeretni való, csalódást okozó, megnyugtató könyv. El kell olvasni.