"Afganisztán, 70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták."
Ezt a könyvet azért vettem meg, mert azt ígérte, hogy megtudhatok valamit Afganisztán történetéről - ami ugye elég zavaros téma. Szerepel a mindennapi hírekben, olyan szavak hangzanak el róla hogy tálib, síita, szunnita, szojet uralom, terrorizmus és ezeket külön-külön még érti is az ember, azonban hogy pontosan hogyan kapcsolódnak mindezek egymáshoz... Ehhez kell egy mese...
...mert a mesékkel lehet a legjobban tanulni: egy érdekes, lebilincselő történetet szőnek bele olyan környezetbe, ahol a történet elemei kapcsolódnak a környezethez érthetővé téve azt. Ezáltal persze emlékezni is fog az ember a környezetre.
A könyv története tényleg egy mese, a különböző szálak folyamatosan összérnek és újra elválnak, minden elváláskor letehetetlenebbé téve a könyvet. Bűn lenne magáról a történetről bármi konkrétumot is leírni, elég legyen az, hogy kedves történetként indul egy idilli környezetben, amit aztán felborul és ebből a felborult állapotból igyekszik újra felállni a törrténet végéig.
Szóval lebilincselően izgalmas.
A nyelvezet igen érdekes, perzsa és arab szavakkal gazdagon át van szőve - ezekhez a végén egy szótár is van - azonban sokszor ott helyben megmagyarázza azokat a szerző (magyarul is elismételve azokat.)