Ennek a hangoskönyvnek a hallgatása közben folyamatos örömérzete van az embernek.
Für Anikó hangja még a szomorú pillanatokban is vidámsággal van tele.
Kern András Pepin bácsija pedig egyenesen "megszólal".
Az események egy sörgyárban és a körül játszódnak, nincs igazán történet, pilanatokat ragadunk meg az életből és vizsgáljuk meg őket jobban, többnyire Maryska szempontjából.
Hiszen ő mesél. Francin csak ritán szólal meg, Pepin bácsinak a monológjai svejki sztorizgatásokhoz hasonlítanak, az események - olykor véresek is - pedig pörögnek.
Könnyedségénél fogva észre sem vesszük és már a végén vagyunk. Nem hagy maradandó lelki nyomokat, de az "Unatkozik? Vegyen mosómedvét!" szlogen vagy Pepin bácsi szolmizálása nagyon megmarad az emberben. Pont úgy, mint Maryska elfenkelése a végén - akinek legnagyobb gondja közben, hogy "Vettem-e fel tiszta alsóneműt?, nehogy rosszul nézzen ki felhajtott szoknyával.
2008.05.16. 21:45 spg
Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio
Szólj hozzá!
Címkék: prága hangoskönyv csehország bohumil hrabal
2008.05.14. 10:08 spg
Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló
Nem hiszem, hogy Rejtő Jenő könyveiről sokat lehetne még írni. Valószínűleg mindenki olvasta már a történeteit valamilyen formában, talán leginkább mint képregényt.
Ezt a hangoskönyvet Rudolf Péter hangja és mesélési stílusa teszi különösen élvezetessé. (Korábban már meghallgattam egy Rejtő hangoskönyvet az MEK-ről letöltve, de félbe kellett hagynom a monoton géphang miatt. Pedig nem is biztos, hogy gép mesélte.)
Minden megvan ebben a könyvben, ami egy Rejtő könyvben lenni szokott:
- férfinak öltözött leány, aki bármit megtesz a céljaiért
- gazemberek, akik valójában úriemberek
- úriemberek, akik valójában gazemberek
- egzotikus helyszínek
- hatalmas bunyók
- a főszereplő végtelenül előrelátó
- ja persze szerelem, ami titkos
- persze a végén minden jóra fordul
3 komment
Címkék: afrika hangoskönyv görögország rejtő jenő birma
2008.05.06. 22:29 spg
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
Ennek a könyvnek a címéből mindig arra következtettem, hogy tele van mély gondolatokkal és vég nélküli elmélkedéssel - ezért eddig sosem olvastam. Persze "ne ítéljünk a cím alapjén", de ki nem teszi ?
Hangoskönyvnek indult, de rádiójáték lett belőle.
Fantasztikus akasztófahumorral kísérhetjük végig az írót agydaganatának történetén, kezdve onnan, hogy hallja, amint a vonat kihúz az állomásról. Csak éppen állomás nincs sehol.
Aztán belenyugszik, hogy ez így van rendjén és később már várja a menetrendszerinti - nem létező - vonatot. De ezzel nincs vége. Sőt.
2 komment
Címkék: budapest magyarország ausztria bécs karinthy frigyes rádiójáték
2008.04.30. 14:17 spg
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény - az író stílusművészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengeség okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.
Dün szerint ez az a Márai könyv, amit el kell olvasni.
Mivel hangoskönyvként előbb került a kezembe, ezért inkább meghallgattam. Lukács Sándor nagyon szépen meséli el a könyvet, a hangja nagyon illik a hangulathoz. A rövid zenei betétek a fejezetek végén segítenek abban, hogy lapozgatás nélkül is érezzük a könyv tagolását. Ilyennek kell lennie egy hangoskönyvnek. (Néha azért úgy éreztem, hogy a mondatok-bekezdések közti szüneteket mintha megvágták volna, de ez még belefért.)
A történet gyorsan elhelyezkedik térben és időben, egyből a cselekmény közepébe vágva levelet kapunk. Ez a levél aztán lehetőséget ad a Tábornoknak, hogy elmesélje eddigi életét.
6 komment
Címkék: budapest magyarország hangoskönyv bécs márai sándor
2008.04.24. 17:09 spg
Marcello Venturi: Virágosdomb
Valahol a Nagyhercegségben volt egy aprócska falu, ahol álmosan, egyhangúan teltek a napok egészen addig, amíg egy csintalan fiúcska pirosra állítva a jelzőlámpát, magának a nagyhercegnek a vonatát fel nem tartóztatta. A felháborodott felség azonnal megbékül, amint megkóstolja Virágosdomb két nevezetességét: a vaníliafagylaltot és a szamócát. A falucska egy csapásra igen fontos hely lesz, s e naptól fogva sorra állnak meg a gyorsvonatok az állomáson. De Virágosdombon még ennél is furcsább dolgok esnek meg, s a kitűnő olasz író kötetéből azokat is megtudhatjuk, nevezetesen: hogyan csinál a titokzatos, vörös szakállú nyaraló Szent Hermész ünnepén tűzijátékot, s hogyan kapja feleségül szőke szerelmét a mindig kormos mozdonyvezető.
Saját régi könyvespocomon találtam, fogalmam sincs honnan és hogyan került oda, de kedvesnek tűnt.
A Nagyhercegség kis falucskájának lakóiról szól. A leírásban említett kisfiúnak közel sincs annyi szerepe, mint amennyit várnánk.
Három történet van benne: az elsőben felemelkedik a falu, a másodikban a városi klikk megpróbálja terrorista akcióval megfúrni a dombi konkurrenciát, míg végül a harmadikban szerelem is lesz.
A történetek aranyosak, tele olaszos nevekkel, amiket igyekezten hűen kiejteni. A végén persze van egy "Hogyan ejtendő", de már későn vettem észre.
Először történt, hogy a címeket és a nagybetűs szövegeket már a lányom "egyedül" olvasta. Csak kicsit kellett fogni a kezét itt-ott. Ezen felbuzdulva minden nagybetűs szöveget elolvastunk a könyvben (Waldorf iskola első osztályában csak a nyomtatott nagybetűk vannak...): MÓRA FERENC KIADÓ, HAT ÉVEN FELÜLIEKNEK, TARTALOM, BALETTCIPŐBEN TOKIÓIG...
Ez az utóbbi könyvcím annyira megtetszett, hogy keresem is az antikvárumban, de sajnos nincs.